Hogyan válhat szertartássá az ébredés, a hálaadás, a reggeli kávé vagy tea, az öltözködés, az étkezés, a szerelem, az elengedés, az elválás, az új köszöntése? Bármi válhat a te szertartásoddá, csakúgy, mint amikor imára kulcsolod a kezed vagy leülsz, hogy meditálj 10 percet.
A rutinszerű berögződések, szokások helyett, engedj teret a tudatosan megfigyelt mozdulatoknak. Nézd meg legapróbb mozdulataid és a hozzájuk fűződő, általuk kirajzolódó gondolataid.
Kezdjük mindjárt az ébredéssel. Milyen gondolatokat és érzéseket mozgosítasz magadban, amikor reggel először nyitod ki a szemed? Mit szimbolizál neked az ébredés? Milyen hangulattal társítod? Milyen érzés kigrani az ébredésből és belerohanni a reggeli készülődésbe? Hogyan tudnád meghittebbé varázsolni magadnak ezt a pillanatot?
Emelkedj megszokásaid fölé. Adj irányt és jelentést mozdulataidnak.
Ahhoz, hogy az apróságokat is tudatos odafigyeléssel és megéléssel fogadhasd, fontos a gyakorlás. Erre kitűnő lehetőség a relaxáció, a tudatos ellazulás és befelé figyelés, amikor elengedjheted a testedben őrzött feszültségeket és áthangolhatod magad egy feltétel nélküli, szeretetteli, békés állapotba. Bármibe is kezdesz, fontos, hogy a megfelelő hullámhosszra kerülj és önmagad legjobb verziójára alapozhass.
Kezdd azzal, hogy pár percig mozdulatlan maradsz és figyeled a légzésed.
Hallod a lelked csöndjét?
A csend az a pont, ahol minden és mindenki egy.
